Álljon most itt néhány sor Ady Endrétől. Valószínűleg a Jobbik ma Őt is megölné. Gondolkozzunk el egy kicsit. Aztán protestáljunk!
Íme a vers:
| Megállok lihegve: Páris, Páris, | | Ember-sűrűs, gigászi vadon. | | Pandur-hada a szájas Dunának | | Vár a Szajna s elrejt a Bakony. | |
| Nagy az én bűnöm: a lelkem. | | Bűnöm, hogy messzelátok és merek. | | Hitszegő vagyok Álmos fajából | | Egy Irán-szagú, szittya sereg. | |
| Jöhetnek: Páris szívén fekszem, | | Rejtve, kábultan és szabadon. | | Hunnia új szegény legényét | | S beszórja virággal a Bakony. | |
| Itt halok meg, nem a Dunánál. | | Szemem nem zárják le csúf kezek. | | Hív majd a Szajna s egy csöndes éjen | | Bús semmiségbe beleveszek. | |
| Vihar sikonghat, haraszt zörrenhet, |
| Tisza kiönthet a magyar síkon: |
Hű Bakony-erdőm, nagy Párisom.
Utolsó kommentek